2014. szeptember 5., péntek

Várak, kastélyok, várromok Magyarországon I. (A-K), SzG3

Összefoglalóbb jellegű beszámolók:
Vissza a főoldalra (katalógus)

- Acsa - Acsaújlak, Újlaki (Prónay, Patay) kastély:


Az elnevezéssel kapcsolatban van némi zavar, a három közül bármelyik előfordulhat, pedig viszonylag új keletű a kastély. 
- ad.1. a kastély acsai, pontosabban acsaújlaki helyű, így az első jogos.
- ad.2. Acsán van egy Prónay kastély, a magyarországi evangélikus egyház akkori egyetemes felügyelője, báró Prónay Dezső lánya, Iphigéne és férje részére építtette, tehát a Prónay név is jó lenne.
- ad.3. Az ifjú ara Patay István vármegyei főispánhoz ment hozzá és miután a férfi ágakról szokták a kastélyokat elnevezni, talán ez lenne a legjogosabb név. Döntse el mindenki, melyik a jobb.
Amúgy nem olyan egyszerű bejutni ide, miután szigorúan be van zárva és csak vezetéssel lehet megtekinteni. Ide is kétszer kellett eljönni, hogy egyszer lássuk. Először decemberben voltunk itt, akkor éppen zártkörű rendezvény miatt zárva volt (bár annak semmi nyomát nem láttuk, de tételezzük fel, nem a téli szünetet akarták megtartani így, hanem tényleg rendezvény volt). Másodszor most februárban. A kapun egy kis fecni volt kitéve, hogy hogy lehet meglátogatni a kastélyt. Szerencsére nem tartották be a kiírás szövegét, mely szerint óránként van vezetés, hanem becsöngettünk és az őr kijött, majd jegyváltás után (1000.- Ft/fő) akkurátusan megmutatta a kastélyt. Bent nem lehetett fényképezni, ezt a részt az őr sem értette teljesen, mivel az internet tele van belső képekkel. A belső részek eléggé érdekes stílusban vannak felújítva, állítólag előkerestek egy csomó régi képet és az alapján próbálták helyreállítani az egész belső részt díszítését. Eléggé érdekes végeredmény született, akár még tetszhet is, úgy végeredményként kellene látni. Ugyanis a kastély még nincs készen. Az, hogy mi lesz belőle, nem igazán látszik, mivel jelenleg nyaranta kreatív táborokat tartanak itt (szállás a parkban, bungalóban), tartanak itt rendezvényeket (rendezvénysátor a parkban, WC az épületben), van török fürdő (a szárny épületben), udvari medence (eléggé nyitott területen, nem biztos, hogy a vendégek ennek örülnek), építészetileg kész vendégszobák szállodához a 2. emeleten (de berendezések nélkül). Mindez eléggé szép UNIÓ-s pénzekből. Cui prodest? (Kinek az érdeke?), vagyis kié a kastély? Erről semmit nem lehetett megtudni. Reméljük az eléggé vontatott hasznosításból valami jó jön ki. Azt viszont jó tudni, hogy az acsai Prónay kastély rajta van azon a hatos listán, amely hat Pest megyei kastély felújítását helyezte kilátásba, mégpedig záros határidőn belül (2016-17?). Erre a környékre rá is fér nagyon, mivel turisztikailag eléggé a periférián van. Az acsai kastélyról majd ott!
Visszatérve a kastélyra, 1907 és 0910 között épült. A csővári várnál már említettem, hogy onnan is sok követ áthordtak ide, ez szemmel láthatóan abban nyilvánul meg, hogy ablak és kapu kőkeretek kerültek a kastélyba beépítésre. 45 után államosították, 1986-ban kastélyszállóként megnyitották. A rendszerváltás után magántulajdonba került.

A Sinkár horgásztó, valamint a Barina horgásztó Acsa felől elérhető, ha Vác felé megyünk, Csővár előtt és után.

 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
 az Újlaki (Patay) kastély
az Újlaki (Patay) kastély

- Alsópetény, a Gyurcsányi-Prónay kastély:


Alsópetény eddig nem igazán mozgatta meg a fantáziámat, de utólag belátom, nem volt igazam. Igaz, az alábbi jelenség csak az utóbbi időkben terjedt el, miszerint a meglévő kastélyok magánkézbe kerülnek (rengeteg) és vagy magán lakként működnek (itt is van egy ilyen), vagy zömmel luxus szállodaként. Mi ezt látogattuk meg.
Először néhány szó a községről. Szlovák településnek mondható (az 1800-as években telepítették be őket) majdnem 50 % a részesedésük a lakosokból (2001). Nevezetes lakója (birtokosa) volt Werbőczy István, itt írta nevezetes törvénykönyvét, a Hármaskönyvet. 
Na akkor most a kastélyról:
A kastély 1750 körül épült, barokk stílusban. Eredetileg a Gyurcsányi család birtoka volt, majd kihalásuk után került a Prónayak tulajdonába (innen a kettős név). Jelenlegi tulajdonosa 2009-ben vette meg, rendezvényhelyszínként működik. Amikor éppen meg akartuk tekinteni a kastélyt (kívülről) valamint a kastélyparkot, kiderült, esküvői rendezvény van (e miatt volt a park feldíszítve, ami a képeken látszik), de a tulajdonos rövid úton megengedte, hogy mindent megnézhessünk, mi meg megígértük, csendben leszünk. Erről ennyit. Maga a kastélyegyüttes jelenleg három épületből áll, a kastély maga és két korábbi (talán) gazdasági épületből, valamint egy új, modern fürdőépületből. A képek tanúsága szerint igen magas színvonalon helyre állították. A belső berendezés valószínűleg nem hasonló az eredetihez (ezeket itthon 45 környékén nemes egyszerűséggel eltüntették vagy feltüzelték), a főépületben elsősorban rendezvénytermek vannak, ezek zömmel összenyithatóak. A nászutas lakosztály az egyik kisebb épületben található. A kastély hátsó frontja egy kisebb lejtő felett áll, ez ereszkedik le a tóhoz egy lépcső költeménnyel. A tavon kis sziget, híddal, ladikkal. A terület fele erdővel borított, itt is van egy kis tó. Az össz. terület úgy saccra 2 ha. 
Itt kell elgondolkozni, hogy a rengetek pusztulásra ítélt kastély esetében mi a jobb: megveszi valaki és többé kevésbé saját ízlése szerint felújítja (nem tudom, hogy ilyen esetben a műemlékvédelem mennyire szól bele?), vagy hagyjuk tovább pusztulni azokat. Mert az államnak nem igen van rá pénze, ez látszik.
Úgy látszik, hogy a falu több gazdag embert is eltartott, mert van még egy (magán) kastély itt, ez az Andreánszky kastély. Na ezt már tényleg csak kívülről lehet megnézni, az viszont látszik, hogy irgalmatlan pénzt beleöltek. Hatalmas védett parkja van, benne lófuttatóval, meg ki tudja mivel, nem igazán látszik. És a környéken elég sok ilyen kastély található.

a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
a Gyurcsányi-Prónay kastély parkja
az Andreánszky kastély

- Bajna, a Sándor-Metternich kastély:


Egy olyan hely, ami nem igazán dobogtatta meg a szívemet, sorsa tipikusan magyar. Ez Sándor Móric, az ördöglovas kastélya. 
A Sándor család 1696-ban lett e terület birtokosa. A jelenlegi formájában 1834-ben készült el, amikor a gróf a feleségének, Metternich Leontinának szeretett volna kedveskedni. A kastély tervezője Hild József! volt. A híres lovas nem kevésbé híres lovai a kastélyhoz közvetlenül hozzáépített istállókban laktak, amelyek már akkor fűthetőek voltak. Állítólag a gróf a kastélyban is sokszor lóval közlekedett. 1945-ig nem is volt semmi probléma a pompás kastéllyal, na de utána!! Tipikus kelet európai, magyar sorsa lett (és ez még napjainkban is igaz). Először tábori kórház, majd szükséglakás?!, később köztulajdon lett, konkrétan TSZ tulajdon. A belső falakat szétverték, a falfestményeket elpusztították, a berendezési tárgyakat ellopták. Volt a TSZ gépállomása is. A hetvenes években majdnem vendégház lett, és majdnem egyetemi kutatóközpont is (Bloomington, USA), de egyik sem valósult meg. Ez után tényleg az abszolút leromlás felé rohant a kastély, mígnem a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a 2000-es évek elején úgy közel 800 millió forintból a kastély és az istállók tetőszerkezetét felújíttatta, valamint a kastély külső tatarozását is elvégeztette. Ez után leállt az egész, jelenleg már a kastély falán az új külső is romlásnak indult (helyenként). A biztonsági őrtől megtudtam, hogy belül gyakorlatilag a teljes lepusztultság található, még a padozat is fel van szedve.
Ezek után belegondolok, hogy Csehországban mit hoztak volna ki egy ilyen kastélyból, ahol horribilis összegeket fordítanak az ottani kastélyok felújítására és berendezésére! A kastély látogatáskor megtekinthető idegennyelvű leírásokban mindig hangoztatják, hogy állami kastélyról van szó (eltekintve a néhány magánkastélyról, de azok talán még jobb állapotban vannak), és közlik a ráfordított összegeket is. Ezek egyes esetekben tényleg horribilis összegek (talán foci stadionok helyett erre kellett volna költeni a sok pénzt). Ráadásul Bajna viszonylag közel van Budapesthez és a kastélypark is megvan, csak fel kellene újítani. Meg nem szállodát csinálni az egészből, bár talán az is jobb lenne a mostani állapotnál.

a Sándor-Metternich kastély
a Sándor-Metternich kastély
a Sándor-Metternich kastély
a Sándor-Metternich kastély
a Sándor-Metternich kastély
a Sándor-Metternich kastély

- Bánd, Essegvár:


A bándi Essegvár gyakorlatilag a 8-as főút mellett található. Némi kacskaringózás után a vár mögé kell kerülni mivel csak onnan lehet felmenni. Az utat nem jelzi semmi tábla az elején, de csak annál az elágazásnál van egy útjelző, ahonnan már látni a várromot. Az egész gyalogút csak kb 500 m.
Maga a vár vélhetően a török korban pusztult el, egy bástyája ill. némi falmaradványa maradt. A többi anyagot a falubeliek elhordták házépítéshez. Ha nyitva van a torony, akkor fel lehet menni a bástya tetejére, szép kilátás lehet onnan, a dombon még egy kálvária található.
Ha valakit érdekel a vár története, az egyik képen az megtalálható, csak ki kell nagyítani.


 Essegvár
 Essegvár
 Essegvár
 Essegvár
 Essegvár
információs tábla

- Budapest, a Budai várnegyed, a Budavári palota:



Most Budapest (ezzel együtt az ország) talán legjelentősebb történelmi emlékének, a budai Vár-negyednek az egyik felét mutatom be, ez a Budavári palota (a történelmi lakónegyeddel együtt szerintem sok lenne egyben). Úgy látom, hogy előbb utóbb itt rendeződni fognak a dolgok, viszont a leállított mélygarázs hely most egy nagy lyuk és a Sándor palotát is rendezni kellene.
Viszont jó időben a kilátás szinte minden oldalról pazar.


a budai várnegyed

Története:
1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527. júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
Lásd még Buda ostromai.
1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.
1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.
1944–1945-ben, a II. világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.
Ezen a részen a látnivalók listája:
Budavári nagy rondella
Budavári Palota
Budapesti Történeti Múzeum
István-torony
Magyar Nemzeti Galéria
Országos Széchényi Könyvtár
Buzogánytorony
Fehérvári rondella
Szent György tér
Budavári Sikló
Sándor-palota
Várszínház
(szöveg: Wikipedia)

 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár

a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár, a Sándor palota
 a budai Vár
 a budai Vár éjszaka
  a budai Vár éjszaka
 a budai Vár éjszaka

a Kilátó terasz a Vár előtt
 a Kilátó terasz a Vár előtt
 kilátás a budai rakpart felé
 kilátás a Lánchíd felé
 kilátás a Bazilika felé
kilátás a Parlament felé

- Budapest, a budavári De La Motte -Beer palota:


Végre talán megmozdult valami a magyar műemlékek bemutatása területén. Szinte véletlenül bukkantam a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ honlapjára (érdemes megkeresni és kitanulmányozni, itt erről és most többet nem írnék!). Az egyik általuk kezelt hely ez a kis palota. Már most szeretném leszögezni, hogy ha valaki némi negatívumot is kihall a beszámolómból akkor csak az általam tapasztaltakat és az én, teljesen szubjektív véleményemet láthatja. Kiemelném még egyszer: örüljünk legalább annak, ami van. A negatívumok nem a helyekkel kapcsolatosak.
Akkor most térjünk át erre a palotára:
Könnyű megtalálni a Dísz tér 15 alatt ezt a kívülről viszonylag a környezetébe jól beleolvadó házat. Először nézzük, hogy miért ez a bonyolultnak tűnő elnevezés. Maga a palota régebbi kialakítású, mint ahogy a névadó család birtokba vette volna. A törökök után nem sok minden maradt épen. A megmaradt alapokra épült ez a palota is az 1700-as évek elején. 1760-ban a De la Motte házaspár - De la Motte Ferenc Károly Jácint császári mérnökkari alezredes és neje, Neuner és Hochenberg Krisztina - megvásárolták a házat. Az alezredes a császári sereg mérnökkari tagja volt és ezért volt joga a vár területén egyáltalán házat venni. Egyébkén csak Ők voltak e palota főrangú urai, a többiek "csak" közemberek. A Beer név is egy patikusé aki már 1763-tól patikát üzemeltetett a földszinten, itt jelenleg a Posta székel. A palotát is megvette 1773-ban. Ő 1807-ig birtokolta a palotát, az után nagyon sok tulajdonos váltogatta egymást. nagyot ugorva, utoljára irodai funkciók voltak benne. 2013-ban döntöttek úgy, hogy a palotát bemutatják a nagyközönségnek. A bemutatott terület az emeleten található 5 szobát és a konyhai részt foglalja magába. Itt a pénztárban dolgozó kisasszonyok kis tárlatvezetést is tartanak, nagyon szakszerűen. Erről sem írnék többet, tessék eljönni és meghallgatni őket! A termekben a legnagyobb látványosság a falon található képek sokasága és itt a kép alatt nem bekeretezett képeket kell érteni, hanem a falra festett képeket. Alkotóikról nem maradt fent semmi, mivel nem szignózták azokat.
Meg lehet még tekinteni a padlást is annak remek gerendázatával is. Nekem viszont a konyha tetszett a legjobban.
Akkor most térjünk át a negatívumokra:
- nagyon úgy néz ki, hogy a látogatottság igen csak alacsony, pedig ha jól tudom ez a kastély az egyetlen itt a Várnegyedben, amely valamilyen szinten bemutatja a valaha itt volt életet. A kisasszonyok nagyon kedvesek, igen jól bemutatják azt a keveset, amit itt meg lehet találni. A legnagyobb problémám azzal van, hogy (és itt nem csak konkrétan erről a helyről van szó) igen bombasztikus kifejezéseket használnak az adott hely hivatalos leírásánál: ékkő, ékszer, stb. Szerintem a helyén kellene kezelni a dolgokat és nem bombasztikus kifejezésekkel felkelteni az érdeklődét, mert ha valaki oda megy később és nem valami ékkövét, vagy ékszer szintű helyet talál, akkor bizony csalódni fog a dologban. Sokkal célszerűbb lenne reálisan bemutatni az adott dolgot és örülni, hogy egyáltalán van. 
A fentiek ellenére egyszer tényleg érdemes megnézni, már csak a könnyű fellelhetőség miatt is.


De la Motte – Beer-palota

De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota
 De la Motte – Beer-palota

- Budapest, a Nagytétényi Kastély Múzeum (Száraz-Rudnyánszky kastély):


Pontosítanék a címhez: igazából Száraz-Rudnyánszky kastélynak hívják, de most ez a hivatalos elnevezése. Jelenleg az Iparművészeti Múzeum fiók létesítményeként működik. Itt állandó bútor történeti kiállítás található. A kastély története igen régi időkre vezethető vissza, már a római korban villa állt ezen a helyen. A jelenlegi kastély magja a XIII. században alakult, jelenlegi formáját az 1700-as évek végén nyerte el. Sajnos az eredeti berendezésekből semmi nem maradt meg, mivel 1904-ben a kastély kiégett. A II. VH-ban igen súlyos sérüléseket szenvedett a kastély. Jelenlegi állapota a 2000-évben történt újra megnyitását tükrözi.
Igen érdekes, hogy hogyan kerültünk ide március 8-án. Miután igen szép napos időt ígértek a meteorológusok, meg ráadásul szombatra esett a nap, körülnéztem, van-e olyan hely ahol nem sablonos nőnapi programot kínálnak. Így találtam rá a du. 3-kor kezdődő vezetésre ezzel a címmel: Három nő, három kor, egy kastély. Ez a három nő: Madame de Pompadour, XV. Lajos szeretője, Száraz Julianna bárónő és Hugonnai Vilma. Az első inkább a korának stílusában itt található bútorokon keresztül kapcsolódott a kastélyhoz, míg a másik két személy tényleges kapcsolatban. volt a kastéllyal. Erről most csak ennyit, akit érdekel, utána tud nézni az interneten. Jó másfél órás vezetés volt, a szokásostól eltérő információkkal. Szerintem érdekes volt.
Néhány olyan pozitívumot is láttam itt, amit máshol is lehetne alkalmazni:
1. Fotózási engedély (400 Ft.): sok helyen tiltják a fotózást (nem igazán értem, hogy miért), így stikában kell fotózni, mert azért ezt megteszem. Sokkal ésszerűbb lenne, ha árulnának fotójegyet (megfelelő áron), azt szívesen megvenném és akkor legálisan lehetne fotózni, meg egy kis bevétel is jönne az adott helyre.
2. Igen szimpatikus volt a tájékoztatás. Minden teremben egy - egy kis ládikában lefóliázott információs anyag volt elhelyezve (több példányban, minimum magyar és angol nyelven. Lehet, hogy más nyelven is, ezt nem tudom). Szerintem jó ötlet.
Sajnos a kastély elhelyezkedése nem teszi lehetővé a főhomlokzat rendes fényképezését, mivel (főleg du.) pont a nappal szemben helyezkedik el. Így csak a felső részeket levágva lehet fotózni, mivel az ellenfény egyébkén eléggé besötétíti a képeket. A másik hátránya (legalábbis nekem) eddig az volt, hogy Újpestről pont 30 km-re fekszik a kastély, oda-vissza 60 km. Elég sok.
Még néhány észrevétel: 
- a kastélykerttel egy kicsit többet kellene foglalkozni, eléggé lepusztult hatása van.
- a honlapon tett azon kijelentés, miszerint a kastélyban található kiállítás egyedülálló módon és gazdagságban mutatja be az anyagát, egy kicsit túlzásnak találom, itt csak a lengyeleknél az általam megnézett Zamek w Pieskowej Skale kastélyra utalnék. Ezzel együtt nem akarom leszólni a múzeumot, de azért az ilyen kijelentésekkel csínján kellene bánni.
- az egy kicsit rossz, hogy eléggé kiesik a központból, bár most szombaton a vezetésre eléggé szépszámú közönség jött össze, majdnem ketté is vágták, de senki nem vállalta az egy órás várakozást, így sokan indultunk el a vezetésre.


  Nagytétényi Kastélymúzeum
  Nagytétényi Kastélymúzeum
  Nagytétényi Kastélymúzeum
  Nagytétényi Kastélymúzeum
 Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum
Nagytétényi Kastélymúzeum

- Csákánydoroszló, a Batthyány kastély:



Ahogy sorba veszem a környék látnivalóit, végre eljutottam ide is, de ezt is csak kívülről tudtam megtekinteni. Jelenleg ugyanis budapesti értelmi fogyatékosok otthona, zárt terület, nem látogatható.
Viszont legalább kívülről elég jól körbe tudtam fényképezni.
A terület 1525 óta tartozott a güssingi (németújvári) birtokhoz. Miután a török portyázások eléggé zaklatták a környék lakóit, így felmerült egy védvár építése. Ez persze nem a mostani kastély volt, elsődleges szerepe a Rábán átvezető híd őrzése volt. 1664-ben pont itt akartak a törökök a folyón átkelni, de Batthyány Pál és csapata a Habsburg csapatokkal közösen visszaverték őket. Miután a kuruc "veszély" is elmúlt, elkezdték visszabontani a közvetlen véd műveket, helyükre gazdasági épületeket, parkot építettek. 1753-ra alakult ki a kastély mai formája.
A Batthyányok 1944-ig birtokolták a kastélyt, ekkor nyugatra menekültek. A szovjet csapatok rutinszerűen kifosztották a kastélyt, de ebbe a helybeliek is bele segítettek. Volt itt erdészeti központ is, de jelenleg zárt szanatórium.
Itt született gróf Batthyány Józsefné, szül Batthyány Ludovika grófnő, Dr. Batthyány-Strattmann László herceg (a szegények orvosa) édesanyja.

 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
Batthyány kastély
 Batthyány kastély, az emléktábla

- Csákvár, az Esterházy kastély:


Ismét egy felemás megoldás: a csákvári Esterházy kastély. Ha kívülről nézzük a dolgot, szinte tökéletes megoldás. Némi kisebb tatarozás (elsősorban a gazdasági épületekre vonatkozóan) és már teljesen alkalmas is lenne kastélylátogatásra is a hely. A parkja pedig egyenesen fantasztikus: jól karbantartott, hatalmas. Valamint tényleg nagyon közel van Budapesthez, ami azért nem megvetendő, mivel a turisták zöme azért csak oda megy. De a kastély belsejében egy kórház lakozik, de szó szerint. Pedig tényleg hatalmas turisztikai potenciál rejtőzik benne!
Néhány szó a kastélyról:
A kastély Fellner Jakab tervei alapján készült. a Kastélyt 1778-ban kezdték építeni fertődi mintára (barokk-rokokó stílusban). Az 1810-14 közötti földrengések miatt felújításra szorult, ekkor nyerte el mostani, klasszicista stílusát. A kastély "szokás szerin" kb 365 helyiségből áll, volt benne könyvtár, képtár, kápolna, színházterem. A mostani konyha és ebédlő korábban lovarda és istálló volt. 1954-től TBC kórház volt, jelenleg kórházként működik.
Ettől függetlenül érdemes erre felé ellátogatni, mivel a kastély tényleg nagyon szép, a parkjában hatalmas sétákat lehet tenni!

Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély
Esterházy kastély

- Csővár, a várrom:


Kihasználtuk a szép napsütéses időt és elmentünk kirándulni a Cserhátba, konkrétan Csővárra (Vác felől), mivel ott van egy viszonylag nem túl nehéz sétaúton elérhető várrom. 
Ha Csővárra beérkezünk, akkor két választásunk van:
1. ha a rövidebb úton akarunk felmenni, akkor rögtön az első útkereszteződésnél balra kell menni, egészen a falu végéig, ott letéve a kocsit az L jelzésen lehet a várhoz feljutni.
2. Ha a második kereszteződésnél hajtunk le balra, akkor is el kell menni a falu végéig (ez egy másik vég), majd az aszfalt út végén le kell tenni a kocsit. Kb 100 m után elérünk egy szántóig. Ha jobbra megyünk, az hosszabb, de földút, ha balra megyünk el a szántó és egy erdősáv között, akkor ez a rövidebb, de itt nincs gyalogút, itt a szántón kell gyalogolni (most télen le volt fagyva, így kellemes volt a séta). Kb 1,5 km után a szántó bal oldalon véget ér (a jobbon még megy tovább), beérve az erdőbe, kb. újabb 100 m után becsatlakozunk az 1. pontban említett L jelű útba. Úgy kb. 300 m-en viszonylag meredeken emelkedik az út majd egy kis hágóra ér. Ha balra megyünk, nem messze a vár vár. De mi először jobbra mentünk, mivel ott szép sziklakibúvások találhatók kb 500 m-re a hágótól. Ezt érdemes megnézni, már a szép kilátás miatt is. Visszagyalogolva a hágóhoz az út egy kicsit jobbra húz, majd nemsokára felérünk a várromhoz.
Látszólagos jelentéktelensége ellenére történelme alatt igen neves családokkal került kapcsolatba a vár: Csák Máté, Mátyás király korában királyi birtok volt, majd Mátyás Corvin Jánosnak adományozta. Halála után a Corvin birtokokat a magyar nemesség megszerezte, ezt Ráskai Balázs bíró, aki királyi tárnokmester volt. A várat reneszánsz lakókastéllyá építette át. A török közeledtével hadi várrá építették át, de a szomszédos várak török kézre kerülésével tarthatatlanná vált a helyzetük, a törökök rövid ostrommal elfoglalták. Ahogy a török hódoltság észak felé haladt, a törökök, mint stratégiailag jelentéktelen helyet elhagyták és romlásnak indult. Az 1730-as években a szomszéd falu földesurai - a Prónayak - felkutatták a vár maradványait és jó részét elhordatták az Acsán építendő új kastélyukhoz. 
Fontos: a várhegy déli oldala elég meredek (bár a szép kilátás miatt érdemes arra felé is körbenézni), nincs korlát, csak óvatosan!

 a várrom
  a várrom
  a várrom
  a várrom
  a várrom
 a várrom
 kilátás a várból
kilátás a várból

- Dég, a Festetics kastély:


Ezt a helyet már korábban kinéztem magam, de valahogy mindig kiesett az útvonalaimból. Most végre meg tudtam nézni, bár így utólag kiderült, egy kicsit korán. Ez mindösszesen csak arra vonatkozik, hogy egy nagyszabású felújítás van a parkjában, kiépítik a tavak körül a sétautakat, hidakat építenek és a tavakat, valamint a patakokat is rendbe teszik. A munkások szerint kb. 1,5 hónap múlva készen lesznek.
Maga a kastély hazánk legnagyobb látogatható klasszicista kastélya. A kastély nem túl régi, 1810 és 1815 között építtette Festetics Antal császári és királyi kamarás, az építész Pollack Mihály volt. A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, ezután német hadikórház lett belőle. Szinte a "véletlennek" tekinthető, hogy a II. VH. vége felé a berendezései elpusztultak, ill eltűntek. 1996-ig gyermekotthonként működött. A kastély szerkezetileg nem sérült, így legalább az teljesen átvészelte a háborút és később sem verték szét. Jelenleg egy helytörténeti kiállítás működik benne.
A kastély parkja hazánk legnagyobb angolkert típusú parkja, hatalmas halastavakkal. A faállomány is meglepően jó állapotban van, hatalmas ősfákkal. Viszonylag nagy zsiliprendszer is épült, hogy a tavakat tápláló három patakot megfelelően kormányozni tudják. Ez valószínűleg még most is jól működik, mivel ellentétben a máshol található tavak zömével, ezek felülete tiszta, nincs elalgásodva, elmocsarasodva, kifejezetten szépek.
A kastéllyal szembeni kis szigeten található az ún. hollandi ház. Ez tényleg németalföldi stílusban épült. A földszinti része istálló volt, az emeletes részben pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné lakosztálya kapott helyt. Akkoriban azt tartották, hogy a frissen fejt tej és az istállók szaga (ammónia) jót tesz a tüdőbaj ellen. Régebben csak csónakkal lehetett megközelíteni a szigetet, most egy kis fahídon lehet átkelni. 
Főleg ősszel lehet nagyon szép a park. Javaslom a rekonstrukció megvárását, majd egy látogatást mindenképpen megér a hely.

a kastély
a kastély
a kastély
a kastély
a kastély
a kastély
a kastély
a kastély
a kastély
 a park
  a park
  a park
  a park
  a park
  a park
  a park
  a park
  a park
  a park
 a park
 a hollandi ház
 a hollandi ház

- Eger, a Vár:


Sajnos ahogy a város is fel volt túrva, úgy ez a vár esetében is jelen volt, többek között a feljárót építették át. Néhol éppen hogy csak el lehetett menni a várfal és a kerítés között. Fent a várban is folytak munkálatok, ezek nyomai a fényképeken úgy látszik, hogy néha egy egy munkagép feltűnik. Továbbá megújítják a Szép bástyát, hozzáférhető lesz az ún. Török kert is, stb. Most sokkal többet nem írok, mivel még egyszer el kell majd ide jönnöm, ha ezzel a sok túrással végeztek, az pedig valamikor idén lesz (remélem nem jövőre), sok (semmilyen) határidőt nem tudtam megtalálni az interneten. Ami eddig elkészült, az legalább tisztességesen meg van csinálva, bár néhol egy kicsit sterilnek tűnik a dolog.

 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
 az egri Vár
az egri Vár

- Egervár, a várkastély:


Egervár a Vasvárt Zalaegerszeggel összekötő úton található, kicsit az utóbbihoz közelebb. Ha beérünk Egervárra (Vasvár felől jövet), akkor Vasboldogasszony felé kell balra lekanyarodni és onnan kb. 1 km-re már meg is van a várkastély, jó nagy parkolóval. 
Maga a vár igen impozáns kinézetű, de nagyjából ebben ki is merült a turisztikai értéke (legalább is az átlag turistáké). 
Jelenleg úniós pénzből turisztikai fejlesztések folynak. Állítólag némi kiállítás található itt: magyar reneszánsz várak makettjei, bútor és használati tárgyak másolatai, mindez interaktív módon bemutatva. Mivel élő embert nem találtam az egyébként nyitott (mármint az udvar felé) várkastélyban, ezt nem tudtam leellenőrizni. Az udvaron egy modern színház található, sátorosan lefedve, ez gondolom csak nyárestén használható. A bejáratnál található plakátok alapján itt nyaranta esténként színházi előadások vannak.
Sajnos a karbantartás talán itt is hiányos, a kastély külső falán néhány, most még csak kisebb foltokban, festékleválás található, a parkolóból a kapu felé vezető bazaltkockás utat kezdi a gaz felverni, a parkoló is - hogy így fogalmazzak - viszonylag szerény kialakítású.
A kastély történelme sem túl szerencsés, talán e miatt sincs úgy neve, mint más kastélyoknak, mivel már nagyon rég óta nem használták lakóhelyként (nem a II. VH után ment tönkre).
Pedig az eredete eléggé régre vezethető vissza, 1288 óta vannak írásos feljegyzések róla. A várkastély a Nádasdy, Wesselényi és Széchenyi családok érdekeltségébe tartozott. Egyszer lerombolták, kétszer leégett így többször újjá kellett építeni. A Szatmári béke után (miután meg kellett szüntetni az erőd jellegét) az északi szárnyat lebontották, így nyitott lett az udvar.
Az 1700-as évek végétől magtárként is használták, a tulajdonosok már nem laktak benne.
Sokáig a II. VH után sem kezdtek vele semmit, az első komolyabb felújítás 1961-65 között történt. 1970-es évek közepétől kezdtek nyaranta színházi estéket tartani itt, a mostani sátortető 2000-ben került ide. Turista szálló is működött itt.
Nem igazán látszik az, hogy mit is akarnak kezdeni ezzel a várkastéllyal, talán ez is rányomja a bélyegét arra, amit láttam.

az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár
az egervári Vár

- Fehérvárcsurgó, a Károlyi kastély:


Fehérvárcsurgó Székesfehérvártól ÉNY-ra található, talán 15 km-re a Székesfehérvárt Győrrel összekötő út mellett. Most csak a kastélyt tudtam meglátogatni, de a településen még van néhány érdekes hely, talán később: a víztározó, a Gaja patak völgye. 
A kastély parkjába nem lehet behajtani (nagyon helyesen) csak a szállóvendégeknek. A főbejárat mellett le lehet tenni a kocsit (kicsi a parkoló, de nem is igen van látogató). Innen kb 300 m-t kell egy enyhén emelkedő úton a kastélyhoz felmenni. Amikor ott voltam, éppen a hatalmas park és a tó felújítása folyt kb. 230 millió Ft-ból (EU-s pénz!). A felújítás várhatóan az idén befejeződik. Ha felérünk a kastélyhoz, a magyar állapotokhoz szokott szemünk szinte megdöbbenve állapítja meg, egy tökéletesen helyrehozott kastély elé csöppentünk (sajnos a belsejére ez nem teljesen igaz, bár egy kicsit másképpen, de erre majd visszatérünk). Az U alakú kastély szárai között pompás kis francia kert, egy nagyon szép szökőkúttal. Balra található a pénztár, némi forint (nekem 500 Ft) lefizetése után a kastélyt vezetéssel meg lehet tekinteni. Mint korábban már említettem, nem sokan látogatják a kastélyt, most velem együtt hárman vettünk részt a vezetésen. Az elején röviden megtudtuk a kastély történetét:
nem túl régi, ez a terület először csak 1690-ben került birtokba. A szokásos adok-veszek után 1834-ben először zálogként, majd vásárlás útján 1853-ban végleg a Károlyi család birtokába került a terület. A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt. A Bécsben élő tervezőt Ybl Miklós képviselte az építkezésen (aki egyben a Károlyi család építésze is volt), néha még művezetett is. 1910-körül eklektikus stílusban átalakították a kastélyt, ekkor került a könyvtár a mostani helyére. 1945! Először a Gázművek nyaralója volt, majd 1949-ben a görög gyerekek menekült otthonának jelölték ki. Ez után állami nevelő otthonként működött, majd a leromlott állapota miatt 1979-ben kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Ettől kezdve nekem egy kicsit zavaros a kastély sorsa, mivel a tényleges funkciója - kulturális találkozóközpont - nem igazán mond semmit (meg hogy ez miben nyilvánul meg), de hogy ezt a funkciót fenn tudják tartani, ezért elkezdték beilleszteni a turisztikai áramlatokba, magyarul kialakítottak egy szállodai és egy éttermi részt is. 
De most vissza a kastélylátogatáshoz. Már az elején elmondom, senki ne várjon olyan berendezett kastélyt, mint mondjuk a cseheknél szinte mindenhol, az egyetlen eredeti megmaradt bútor egy szék, amit az egyik szoba közepére állítottak ki. Annyi érdeme azért van a látogatásnak, hogy szó szerint a pincétől a padlásig (jelen esetben fordítva) szinte mindent meg lehet tekinteni, de alapvetően csak azt tudjuk konstatálni, hogy a belsejét a kor színvonalának megfelelően felújították, de a korábbi pompából semmi nem látszik. Hiába mondják el, hogy ez a vendégszoba volt, az meg a család kedvenc nappalija, ebből nem látni semmit (mai modern berendezések találhatóak benne). A padláson is csak a közvetlen szolgáló cselédség lakó helyiségeinek (odújainak) hűlt helyét lehet látni, képzeljük el azokat. A pincében emlékkiállítás (fotók) vannak a fent említett görög gyerekes korból, állítólag minden évben jönnek görögök ide, hogy a képek alapján azonosítsák egymást. Egyébként a pince a legrégebbi része a kastélynak, a felette lévő részt teljesen lerombolták, hogy a mostani kastély kialakításra kerülhessen. a túra legalább arra jó, hogy a kastély építészeti kialakításával nagyjából tisztában lehessünk. 
Még egy érdekesség: Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is. Ebben az még az érdekesség, hogy ez a gyűjtemény nem a kastély könyvtárában található, hanem egy külön könyvtárban, ami pont úgy néz ki, mint egy mai könyvtár. 
Ha valaki a kastélyparkot is szeretné megtekinteni (és miért ne, hiszen nagyon szép), akkor várjon a következő évig, hátha tényleg befejezik a park rekonstrukcióját. Ebbe a rekonstrukcióba még egyéb gazdasági épületek felújítása is bele tartozik, azoknak is biztosan lesz valamilyen funkciója.
Most már csak az a kérdés, hogy a kastély alatti területen mit keres egy focipálya (nem stadion!)?

az információs tábla
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
 a könyvtár
 a dísz lépcsőház
a pince
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
a kastélypark

- Fót, a Károlyi kastély:


Ha eddig csak fanyalogtam a budapesti és környéki kastélyok miatt, akkor a fóti Károlyi kastély esetében ki kell jelentenem, ez lenne az ideális Budapest (környéki) kastély. Persze soha sem lesz az (soha se mond, hogy soha!), mert irgalmatlan pénz kellene hozzá. Pedig elhelyezkedése ideális, Budapesttől alig 10 km-re van, ráadásul északra, ami azért fontos, mert a külföldiek zömét Szentendrére viszik, onnan tényleg egy ugrás az északi M0-ás hídon Fót. Nagyon kastély kinézetű (klasszicista stílusú), nincs lestrapálva, hatalmas parkja van ősfákkal, tóval, patakkal, mi kellene még? Hát sok pénz. Főleg a miatt, hogy itt leledzik a Fóti Gyermekváros. Nem számoltam meg, de kb. 20-30 kisebb nagyobb épület található a parkban. Ezeket persze el kellene távolítani, valahol felépíteni az új gyermekvárost + a kastélyt is be kellene rendezni. Na innentől nem látom a kibontakozás lehetőségét. Pedig tényleg minden szempontból ideális látogatható kastély lehetne. A cseheknél tényleg nagyon sok ilyen adottságú kastély van, a népek pedig csak özönlenek, özönlenek. Jó a reklámjuk is. Nálunk a látogatható kastélyok is szinte láthatatlanok, ez a két fogalom pedig nem igazán jön ki jól egymással. 
Azért néhány szó a kastélyról is:
nem túl régi, a birtokot a Károlyi család az 1800-as évek elején vette meg. Maga az építkezés 1820-ban kezdődött meg, Ybl Miklós irányítása alatt, amely végül is egy kétszintes klasszicista kastélyként készült el. Fénykorában 20.000 kötetes könyvtára volt, szépen díszített termekkel. Azután jött a II. VH utáni időszak! A család elhagyta a kastélyt, majd katonai kórház lett. Később a határőrség vette birtokba, kiképző bázist akartak itt kialakítani (hol máshol, mint egy kastélyban?). Szerencsére ebből nem lett semmi, helyettük itt jött létre a Gyermekváros. Kezdetben a gyereket a kastélyban aludtak, ott is tanultak. Most már ezek a tevékenységek az újonnan épített épületekben folynak. Hogy a kastélyban most mi van, azt nem tudtam kideríteni, de a földszinten egy hatalmas vendéglő rendszer található (normál vendéglőnek nem mondható, az egész földszintet elfoglalja), nem tudom, hogy hogyan lehet egy ekkora etetőt gazdaságosan kihasználni? De ez legyen mások gondja.
Ami a kastély és parkjának a jövőjét illeti, azért csak álmodozhatom, nem?

 a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély
a Károlyi kastély
 a Károlyi kastély parkja
 a Károlyi kastély parkja
 a Károlyi kastély parkja
 a Károlyi kastély parkja
 a Károlyi kastély parkja
 a Károlyi kastély parkja
 a Károlyi kastély parkja
a Károlyi kastély parkja

- Gyömrő, a Teleki kastély:


Gyömrőn található a Teleki kastély. Kissé nehéz megtalálni, mivel az útról (Ócsa felé) nem igen lehet látni, jó mélyen bent van a parkban.
Eredetileg nem ez a kastély állt itt, de a korábban - az 1770-es évekbe Teleki József által - építtetett kastély 1835-ben leégett. A leégett kastély alapjaira Teleki Sámuel (nem tévesztendő össze az utazó Teleki Sámuellel) új kastélyt terveztetett Hild Józseffel. Ez a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el. A kastély körül kialakított park szinte arborétum szintű volt! Még Tessedik Sámuel is küldött ide növényeket.
A II. VH-t szerencsésen átvészelte, a bombázásokat megúszta. Bár a tulajdonosokat elűzték, de a kastély teljes külső és belső pompájában megmaradt. Tehát adva volt, hogy egy tökéletesen ép és eredeti berendezéssel ellátott kastélyunk legyen. de akkor mások voltak a szempontok, a teljes belső berendezést elhordták még az építőanyagnak felhasználható anyagokat is! Az arborétum fáinak nagy részét is kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak. A 60-as években vetődött fel először, hogy tán kéne kezdeni valamit a kastéllyal! Az első "helyreállítás" 1967-68 között zajlott le, ekkor gyakorlatilag levakolták az épületet, de úgy, hogy a díszítmények (kőcsipkék, oromzatok, stb.) is a vakolat alá kerültek. A Gyógypedagógiai Intézet egyik részlegét helyezték el itt. A műemléki jellegű rekonstrukció 1989-ben történt meg. Sajnos a kastély maga nem látogatható (az ott lévő gyerekek védelme érdekében), meg állítólag a csupasz fehér falakon kívül nincs ott semmi, de a kert maga és a kastély kívülről megtekinthető. Ha a kastélyparkot is megnézzük (ez részben óhatatlanul akkor is megvalósul, ha csak a kastélyig megyünk be), akkor tapasztalhatjuk, hogy a Gyógypedagógiai Intézet részére történő kialakítás nem merült ki a kastély "felújításában", hanem remek, szocreál típusú kocka épületeket is felépítettek a parkban. ezek, ha jól láttam, akkor a kastélyhoz vezető út mentén helyezkednek el, talán a park többi részét nem csúfítják el. 
Itt megvolt a lehetőség a nemzeti vagyon megmentésére, de szinte azonnal elillant!

További látnivalók Gyömrőn:


 a Teleki kastély
 a Teleki kastély
 a Teleki kastély
 a Teleki kastély
 a Teleki kastély
 a Teleki kastély

a Teleki kastély parkja
 a Teleki kastély parkja
 a Teleki kastély parkja
 a Teleki kastély parkja
 a Teleki kastély parkja (a bejárati út)
 a Teleki kastély parkja (a bejárati út)

- Hatvan, a Grassalkovich kastély:


Hatvan a Zagyva partján fekszik, régebben mezőgazdasággal foglalkoztak és az ehhez kapcsolódó ipari termeléssel (cukorgyár, konzervgyár). Ez jó részt megszűnt. 
Ha jól belegondolunk, akkor egyetlen látványossága a Grassalkovich kastély lenne, ha működne. Kívülről viszonylag szépen rendbe hozták, de ismereteim szerint belül semmi nincs, a hozzá csatlakozó kastélyparkot pedig felveri a gaz és a sitt. A múlt héten olvastam, hogy itt vadászati kiállítást akarnak a közeljövőben létesíteni. Nem tudom, hogy ennek milyen létjogosultsága lenne, az ennél Budapesthez sokkal közelebbi gödöllői Grassalkovich kastélyhoz is szerintem kevesebben látogatnak, mint az megérdemelné. Hatvan azért hatvan kilométerre van Budapesttől, pont az ellenkező irányba, mint amerre a turisták közlekedni szoktak. Szerintem egy kastélynak berendezett kastély sokkal nagyobb vonzerőt képviselne (lásd a számtalan cseh kastélyt). Bár ismerve a gazdasági lehetőségeinket, valószínűleg még a vadászati kiállítás is csak álom marad, legalábbis a közeljövőt illetően. Pedig a hatvani Grassalkovich kastély megérdemelne egy esélyt (a hatvaniakról nem is beszélve). Tehát itt nem a szervezés hiányosságai, hanem a látnivalók hiánya, ill. a meglévő lehetőségek rossz kezelése okozta a rossz közérzetemet a hatvani látogatásommal kapcsolatban.
Időközben elkészült a vadászati kiállítás és 2014-ben megnyitották a kastélyt-

 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély

1. kiegészítés:
Január 3-n (2015), miután fenn akadtunk a tóalmási kastélyon, elhatároztuk, hogy átugrunk ide, miután átadták a vadászati múzeumot. Ez tényleg így is történt, immár látogatható a kastély. A feleségem nem nagyon szereti a témát, így magát a kiállítást nem néztük meg, csak sétáltunk egyet a parkban. A kiállítás fogadó része (pénztár, ruhatár, souvenir, stb.) nagyon sterilre sikeredett, ugyanígy a park is . Semmi könnyedség, kecs, báj. A belépők is eléggé húzósnak tűntek, így egy rövid séta után már ott is hagytuk a helyet.

 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély
 a Grassalkovich kastély parkja
az információs tábla

- Ikervár, Batthyány kastély:



Már többször átmentem ezen a községen, de csak most volt időm megnézni ezt a kastélyt. Ezzel sikerült az egyik legrondább kastélyt megnéznem, amit eddig láttam. Semmi kecs, semmi báj, olyan, mintha egyre kisebb dobozokat tettek volna egymásra és ezzel ki is merült a tervezés. Pedig igen neves személyek vettek részt a XVIII. században épült kastély 1847-es átépítésében: Ybl Miklós és Pollack Mihály. Igaz, a XIX. század végén ismét átalakították, eklektikus stílusban, lehet, hogy a korábbi átalakítások eltűntek, de ezzel együtt a kastély külseje szerintem katasztrofális.
Maga Ikervár 1789-től volt a Batthyány család tulajdona. Batthyány Lajos, az 1848-as miniszterelnök itt töltötte gyermekkorát. A szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után a birtokot és a kastélyt is elkobozták. 1860-ban Batthyány Lajos apósa visszavásárolta a kastélyt és a birtokot a kincstártól, majd Batthyány Elemér nevére íratta, így visszakerült a család birtokába. A család 1913-ra annyira eladósodott, hogy a birtok a bajor hercegi család tulajdonába került (más források szerint a család eladta a Magyar Államnak). Az épület előbb hadigondozottak otthona volt, majd 1919-től hadiárvák intézete működött benne. 2001-ig gyermekotthon működött benne, jelenleg üresen áll. Tulajdonosa Törő Csaba, a Bajnai kormány volt gazdasági minisztere.

Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély
Ikervár, Batthyány kastély, a kastélypark

- Iszkaszentgyörgy, az Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély:



Ez egy olyan kastély, amit véletlenül nem nagyon lehet megtalálni. Székesfehérvár felől érdemes ide jönni. Ekkor végig kell menni a falun, majd balra látszik egy támfal lépcsővel (felette fenyves), itt kell megállni. A lépcsőn felsétálva úgy 100 m-re találjuk az egyik bejáratot. A kastély történetére most nem igazán térnék ki, a szokásos tulajdonosváltások sorozata itt is meg volt. Az utolsó tulajdonosok a Pappenheimek voltak. A II. VH után volt kórház és menekültszállás, majd tanácsi hivatal, BESZKÁRT üdülő, munkásszállás. Később itt kapott helyet a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, gyógyszertár és a posta is, majd a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és az általános iskola, valamint szolgálati és bérlakásokat is kialakítottak benne, tehát egy eléggé katyvasz volt az egész. Mára ezek zöme az enyészeté vált (pld nem tudom, hogy ide ki jött gyógyszerért?), az iskola működik még a neobarokk részben. Nekem a kastély sem tetszett az eléggé eklektikus (zagyva) kialakítása miatt, sajnos úgy keverednek a stílusok, hogy semmilyen szerves kapcsolat nincs közöttük.

 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
 Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély
Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély

- Ivánc, a Sigray kastély:



Most egy kisebb kastélyt és annak parkját látogatjuk meg, az az ivánci Sigray kastély. Az persze így nem igaz, hogy a kastélyt meglátogatjuk, mert ott egy (szerintem) szociális otthon működik. Pedig igen szép a kastély kitettsége, ahogy a Rába hídon átmegyünk, néhány km után egy enyhe emelkedővel elhagyjuk a Rába síkságot, felérünk egy nem túl magas, fennsíkszerű magaslatra (ez egyébként jellemző az Őrségre, a terület sík, és mélyebb völgyek szabdalják, és a zöme a területnek a fennsíkhoz tartozik).
Sajnos a kastély történelméről nem sokat tudtam meg: a legutolsó tulajdonos gróf Sigray Antal Mária Fülöp Lajos volt (a Mária nem véletlen elírás volt!). A birtokán angol telivéreket tenyésztett. Mindig is királypárti volt, IV. Károly sikertelen puccsa után kegyvesztett lett és az ellenzék sorait erősítette.Magyarország 1944-es német megszállásakor letartoztatták és Mauthausenbe szállították. Az itt szerzett betegségéből már nem gyógyult ki, bár előbb Svájcba, majd az USÁ-ba emigrált, hamarosan meghalt (1947).
Viszont ha valaki megkéri a portást, akkor be lehet menni a parkba egy jót sétálni, nagyon szép. Remélem, hogy nem csak téli képeket tudok bemutatni és egy naposabb, zöldebb időpontba is el tudok majd ide látogatni.

 Sigray kastély, kastélypark
 Sigray kastély, kastélypark
 Sigray kastély, kastélypark
 Sigray kastély, kastélypark
 Sigray kastély
 Sigray kastély
 Sigray kastély
 Sigray kastély
 Sigray kastély
 Sigray kastély
 Sigray kastély
Sigray kastély, kastélypark

- Jánosháza, az Erdődy-Choron kastély:


Ahogy folytatgatom az osztrák vár és kastély vadászatomat, úgy kezd elszomorítani a magyar helyzet. Ott, bár vannak azért nem megfelelő állapotú várak és kastélyok, de a zömük nagyon szépen fel van újítva és ha nem is látogatható, de legalább kívülről szép. Sok esetben szálloda, vendéglő, vagy iskola lett, de ettől még szuper állapotban vannak. Nekünk, akiknek viszonylag kevés látnivalónk van, a még fellelhető kastélyaink igen jó bevételi források lehetnének, elsősorban az adott település hasznára. Jánosházán sincs semmi látnivaló, de nagy előnye, hogy a 8-as főút mellet található és egy rendesen felújított és felszerelt kastély (persze megfelelő reklámmal) jó idegenforgalmi cél lehetne. Persze tudom, hogy ehhez rengeteg pénz kellene, de talán valahol el kellene már kezdeni a kilábalást!
De most vissza a kastélyhoz.
"Természetesen" ezen is átment a szovjet hadsereg a megfelelő "eredménnyel". Kifosztották, lerabolták. Ez a kastély már a történelme során sem volt túl szerencsés, többször elhagyták, állapota leromlott. A szovjet dúlás után volt járványkórház, később óvoda és mezőgazdasági szakiskola is volt benne. Az emeleten kis múzeumot is kialakítottak. Vélhetően nem sok pénzt fordítottak rá, mert most bezárva, szemmel láthatóan nagyon rossz állapotban van. Segítség!!!!!!!!!

Erdődy-Choron kastély, a bejárati kapu
Erdődy-Choron kastély, híd a kastélyhoz
 Erdődy-Choron kastély
 Erdődy-Choron kastély
 Erdődy-Choron kastély
 Erdődy-Choron kastély
Erdődy-Choron kastély

- Keszeg, a Huszár-Purgly kastély:


Ez egy kitűnő honlap, amely szinte a valamennyi magyarországi kastélyt felsorolja, itt lehet látni, hogy mennyi, megdöbbentően sok kastély van kis hazánk területén. Az is megdöbbentő, hogy néhány felkapott kastélyon kívül szinte ismeretlen a többi (még nekem is). Ennek persze az is lehet az oka, hogy 45 után nálunk (érdekes, hogy a cseheknél nem?) szinte minden nemesi eredetű dolgot elpusztítottak, felégettek, ami meg megmaradt, pld. épületek, mindenre használtuk, csak éppen arra nem, amire a csehek. Nekik van irgalmatlan bevételük ebből, nekünk nincs. A kastélyokból lett TSZ istálló, iroda, raktár, sok helyen körház, idősek otthona, iskola, óvoda, vagy egyszerűen hagyták elrohadni. Miután apámon keresztül azért van némi fogalmam a magyar múzeumi (örökségvédelmi) dolgokról, még én sem merem megbecsülni, hogy mekkora nemzeti kincs ment - sok esetben szó szerint - füstbe. Ezek ma már pótolhatatlanok.
Na de vissza ide: amint elhagyjuk Pest megyét (mondjuk Alsópetény felé), az első falu Keszeg. A községről annyit érdemes tudni, hogy talán már a honfoglalás korában lakott volt, majd átélte a magyar falvak sorsát (tatár, török, állandó birtokos váltás, stb.). A vége felé (XVIII. század) került először a Huszár család birtokába, akik minta gazdálkodást folytattak itt, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter (innen a kettős név). 
A kastélyt 1749-ben kezdték el építették, barokk stílusban. Neves vendégei voltak: Madách Imre és Deák Ferenc, Horthy Miklós is. Jelenleg óvoda működik benne. Azt legalább el lehet mondani, hogy a homlokzatát legalább szépen felújították és valami egyéb munkálatok is folynak (talán a kastély parkjában), mivel le van zárva építési területként. 
Ha elmegyünk mellette, azért néhány pillantást megér.

a Huszár-Purgly kastély
a Huszár-Purgly kastély
a Huszár-Purgly kastély
a Huszár-Purgly kastély
a Huszár-Purgly kastély

- Keszthely, a Festetics kastély:


Az utóbbi időben egy kicsit lusta voltam a beszámolók közzétételében, de ennek egyrészt az volt az oka, hogy az év végére egy kicsit elfáradtam, valamint elkészítettem a mozdonyok és vasúti szerelvények fotóalbumait, ezzel végeztem is, csak az újdonságokat kell hozzácsatolnom (a Katalógus elérhető a Webcímen keresztül).
Végre sikerült egy kis időt szakítva eljutnom Keszthelyre, ahol Mo. leglátogatottabb kastélya, a Festetics kastély található. Zalaegerszeg felől jövet könnyű megtalálni, mivel pont mellette megy be a főút a városba. A kastély mellett nem túl számos fizető parkoló hely is van, most télen ez nem volt túlságosan fontos. 
A kastély parkját szépen rendben tartják, viszonylag nagy is (bár úgy gondolom, eredetileg talán nagyobb is lehetett). Kellemes meglepetésként a parkhoz csatlakozik egy kiegészítő rész, erről azt gondolom, hogy eredetileg a kastély kertészete lehetett. Itt található egy szép sziklakert, több kis tó, egy kis pálmaház, valamint üvegházak.
A kastélyban több féle jegy vehető meg, egy-egy hely külön-külön is meglátogatható, de különféle variációkban kombinált jegyek is válthatóak, ez így jóval kedvezőbb áru megoldás.
Meglátogatható kiállítások:
- a kastély múzeum
- a Helikon könyvtár
- Kocsi múzeum
- Balatoni Borok Háza
Szerintem tavasszal érdemes ide jönni (nyáron minden bizonnyal sokan vannak) és egy kicsivel több időt rászánni, mint ami most nekem volt.
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély
a Festetics kastély parkja
a Festetics kastély parkja
a sziklakert
az egyik kis tó
a Pálmaház
az üvegházak
a Pálmaház
egy másik kis tó
egy másik kis tó

- Kisbér, a Batthyány-Wenckheim kastély:


A múltkor, amikor a Móri árok több helyét megtekintettem (Mór, Fehérvárcsurgó, stb.) volt egy-két hely, ami kimaradt. A kitűnő időre való tekintettel a hónunk alá csaptuk az unokánkat és elmentünk egy jót kirándulni. Az egyik hely, amit megtekintettünk az Kisbér volt. Ide alapvetően a Mini-Magyarország makettparkért jöttünk, de arról később. Mint tudjátok, gyűjtöm a Batthyány családdal kapcsolatos információkat és ez alapján tudtam, hogy itt is van nem egy, hanem mindjárt két Batthyány kastély is. 
A kastélyt a Batthyány család az 1780-as években kezdte el építeni, eleinte barokk stílusban, a hozzátartózó angol kerttel együtt. Az épületet az 1840-es években átépítették klasszicista stílusra. Már Batthyány Gusztáv is nagy lókedvelő volt, Ő kezdte el az angol telivérek Mo-i meghonosításával foglalkozott. Az 1848/49-es szabadságharc bukása után a birtokot a Batthyány családtól elkobozták, egy rövid időre a Wenckheim család tulajdonába került. 1853-tól a Királyi Katonai Ménes működött itt. A birtokot az állam 1869-ben megvásárolta. Ekkor már a különféle hadseregeknek igen nagy számban volt szükségük lovakra, ez indította be az itteni lótenyésztést. Itt tenyésztették ki a kisbéri félvért és egy Kisbér nevű ló megnyerte az Epson Derby-t 1876-ban. Itt született többek között Kincsem is, a világ legeredményesebb lova is, valamint és Imperiál. Szokás szerint közbe jött a II. VH., a ménes egy részét (78 ló) elvitték az USÁ-ba, ahol elárverezték. Ez némileg szerencsés tett volt, mivel a lovak jó kezekbe kerültek és ott továbbra is létezik a "tiszta" kisbéri félvér vonal. Magát a ménest 1961-ben felszámolták. Jelenleg a ménes rekonstruálása folyik. 
A kastély, a ménesbirtok épületei és a Tiszti kaszinó egy épületcsoportot képeztek. 
Visszatérve a kastélyhoz, ott a II. VH után kórház működött, amely azóta kiköltözött onnan. A jelenlegi állapotáról semmi információt nem tudtam szerezni. A parkjának egy részében (amely a kastéllyal együtt el van kerítve), jelenleg lovak találhatóak.
A kastéllyal szemben találhatóak a Ménesbirtok épületei. Középen a Lovarda, amely még most is az egyik legnagyobb fedett lovarda a világon. A két oldalán az istálló épületek találhatóak, ezek már csak részben lettek felújítva. Az utca végén a volt tiszti kaszinó épülete található, jelenleg a Polgármesteri Hivatal lakozik benne.
A kastélytól nem messze, de külön lekerítve áll a Batthyány kiskastély, ami igazából az egykori Ménesparancsnokság épülete volt. Jelenleg a kisbéri Helytörténeti Kiállítás található itt. Az egyik legfőbb kiállított tárgya Buccaner-nek a csontváza, "aki" Kincsem apja volt. Buccaner utódai több, mint 80 szorosát keresték a versenyeken, mint a fedező mén ára volt. Az angolok többszörös áron vissza akarták vásárolni, persze nem kapták meg. 
A birtokhoz tartozott a jelenleg horgásztóként üzemelő tó is. Néhány képet erről is felteszek ide, de igazából majd a makettpark bemutatásánál fogom a kérdést kezelni, mivel az a tó partján található.

a Batthyány-Wenckheim kastély
 a Batthyány-Wenckheim kastély
 a Batthyány-Wenckheim kastély
 a Kiskastély
 a Kiskastély
 a Kiskastély
 a Kiskastély
a Kiskastély
 a Magyar Királyi Lovarda
 a Magyar Királyi Lovarda
 a Magyar Királyi Lovarda

 a Magyar Királyi Lovarda
a Magyar Királyi Lovarda
 a kastély parkja
  a kastély parkja
 a kastély parkja
 a horgásztó
a Városháza (volt Tiszti kaszinó) 

- Kisnána, a Vár:


Mint azt már írtam, a tájház és a vár gyakorlatilag ugyanott található és egy jegyért megtekinthető. Most ismerkedjünk meg a várral.
Már elöljáróban le szeretném szögezni, szerintem mindent kihoztak a hely adottságaiból. Szépen gondozott terület, tisztaság, gyakorlatilag mindenhová be lehet menni, mindent lehet megtekinteni. Van 3D mozi, több ponton elhelyezésre kerültek olyan berendezések, amelyekbe belenézve meg lehet tekinteni, milyen volt a vár anno. Igazából csak egyetlen dolgot lehet felhozni, azt, hogy kicsi a vár, de erről természetesen nem a helybeliek tehetnek. 
A pénztártól egy rövid úton eljuthatunk egy kis hídig, itt lehet feljutni a várba. A torony is megtekinthető, a földszinten kis kőtár található. Érdemes az emeletekre is felmenni (csigalépcső!), majd a tetőről körbenézni, jó időben igen szép a panoráma. A pincei részen kiállították a Mo-n talált legnagyobb opáltömböt. A másik ajtót használva feljutunk egy szabadtéri, de fedett kőtárhoz. 
Tanulmányozva a honlapjukat, igen sok program várja itt a közönséget, de sajnos aznap, amikor ott voltam, nem volt ilyen. 
Ezzel együtt, ha valaki erre jár, nézze meg a várat!
Megjegyzés: ezt a várat nem a Habsburgok rombolták le, ezt a "szívességet" már a törökök megtették, utána soha sem épült újjá.

 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, a Vár
 Kisnána, kilátás a Várból
 Kisnána, a Vár. Ez a Mo-n talált legnagyobb opál.
Kisnána, a Vár

- Komárom / Szőny, a Solymosy-Györky kastély:


Szinte már unom magamat ismételni, hogy ez a kastély is bejárta a szokásos magyar kastélyok útját. A kastély (és a birtok) története 1945-ig igen érdekesen alakult. A kastély első nevét adó Solymosy család Győrben telepedett le, hesseni származásúak és zsidó vallásúak voltak. Solymosy később bárói rangot szerzett. Lánya, Solymosy Irma Olga, 1893-ban férjhez ment gróf Gyürky Viktorhoz, de házasságuk érdekházasság volt. Maga a birtok csak Solymosy László halála után lendült fel, addig csak másodlagos szerepe volt. 1899 után a házasság meg is szűnt és a feleség ott maradt a birtokkal egyedül. Hogy bizonyítsa rátermettségét és nemesi voltát, elhatározta, hogy egy a maga nemében egyedülálló kastélyt építtet a birtokon. Ez ügyben felkereste a bécsi székhelyű, nagyon híre s Fellner és Helmer tervezőpárost, hogy tervezzenek neki egy álomkastélyt. A kastély elkészült és korának egyik legmodernebb ilyen jellegű épülete lett, a kor minden felszerelésével: áram, víz- és szennyvíz tisztítás, központi fűtés, stb. 1945-ig többé kevésbé rendben mentek a dolgok, de akkor jöttek a szovjet csapatok a szokásos eredményességgel. A könyvtárat feltüzelték, a kastélyt kifosztották, a termeket lóistállónak használták, a velencei tükrökbe pedig belelőttek. Legalább a tsz-esítést elkerülte, rögtön kórházzá alakították át. 
A parkja is részben megvan, bár eléggé elvadulva, arra is ráférne egy kis karbantartás.

a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
a Solymosy-Gyürki kastély
 a kastély parkja

- Körmend, a Batthyány kastély:


Ha valaki megnézi a Wikipediát, az láthatja, hogy Körmendnek igazából csak egy látnivalója van, ez a Batthyány kastély. A nemrég feltett beszámolóimból kitűnhetett, hogy ezen a környéken a Batthyányok igen sok helyen letették a névjegyüket (pld. Németújvár, Tabor). Az, hogy a város főtere, ill. a mellette elmenő út szintén valamilyen EU-s forrásból megszépült, az turista szemmel csak igen keveset dob a város megítélésén, ők (és én is) egy szép és látogatható Batthyány kastélyt és kastélyparkot szeretnének látni. Nos a kastély, bár Mo-n ennél lényegesen rosszabb állapotban lévőt is láttam már, nincs abban az állapotban, amely elfogadható lenne. Pedig minden adottsága megvan. Egy városban található, tehát nem kell keresgélni mondjuk a hegyek között, hogy hol is van, a 8-as főút átmegy a városon (konkrétan a kastélypark mellett), a park hatalmas és szépen rendbe hozható lenne, stb. Az szintén nem túl turistamozgató, hogy a kastélyban látható kiállítás (melyet a Wikipedia úgy interpretál, hogy: "Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Rába Helytörténeti Múzeum kiállításait tekintheti meg a kíváncsi látogató.") Nem igazán tudom, hogy ténylegesen mit is lehet látni, de a kiállított képek, meg az olyan megjegyzések alapján, mely szerint itt cipőkiállítás is van, nem igazán dobogtatta meg a szívemet a lehetőség. Meg a kíváncsi látogatók is hiányoztak, de teljesen (megkérdeztem a pénztárost, heti szinten 20-30 látogató van, persze nyáron esetleg több, de a cipőkiállítás ezek szerint nem húzóágazat).
Itt is gyógyította a szegény betegeket Batthyány-Strattmann herceg, neki legalább egy elfogadható szobrot állítottak.

 a Batthyány kastély 
 a Batthyány kastély 
 a Batthyány kastély 
 a Batthyány kastély 
 a Batthyány kastély 
 a Batthyány kastély, Batthyány-Strattmann herceg szobra
 a Batthyány kastély 
a Batthyány kastély 

Most lássuk a kastély parkját: A park történelme a II. világháborúig jól alakult. Kezdetben vadaspark (fácános kert) volt, majd az 1700-as évek végén barokkos franciakertté alakították át. Az 1800-as évek elejére átalakították angol típusú parkká, hatalmas gyepfelületekkel, szabálytalan utakkal. A II. világháború után romlásnak indult, elsősorban az abban a rendszerben az ilyen típusú helyekhez történő viszonyulási formák miatt (sikerült eléggé körmönfontan fogalmaznom), másrészről a talajvízszint változása miatt, ami szintén az ember beavatkozását feltételezi a természeti viszonyokba. Mára a park lepusztult, fái elöregedtek (sok helyen maguktól kidőlnek, új fák alátelepítése, a park gondozása nem igen látszik). Egy helyen látható egy kis beavatkozás, a Rábához közel egy kis sziget található, a körülötte lévő tó körbejárható, itt új hidak is épültek, de kinek, én nem láttam arra senkit. Ez a park egy gondosabb elbánást érdemelne, amíg nem késő!

 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
 a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület
a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület

- Kőszeg, a Jurisics vár:



Megint beleszaladtam egy felújításba. A Wikipedia szerint a belső felújításokat 2011-ben kezdték el és 2012-ben be fogják fejezni. Erről semmit nem tudtam kideríteni, mivel a kapura csak egy A4-es lap volt kiszögezve miszerint a vár felújítás miatt zárva, de semmi nyitási előrejelzéssel. Pedig a leírás szerint igen korszerű felújítás várható, légkondicionált helyiségekkel, új kiállításokkal. Úgy legyen. Pedig a vár kívülről elég biztatóan nézett ki, végre egy vár, ami nem a romhalmaz kinézetével fogadja a látogatót. Jobb dolgom nem lévén gyalog körbementem a vár körül, az látszik, hogy gondosan felújították nem csak a várat, hanem a környezetét is (valószínűleg Uniós pénzekből). 
Néhány szó a vár történelméről:
A vár sokáig a Kőszegi családé volt. az 1300-as évektől kezdve eléggé mozgalmas élete volt a várnak, volt a Garaiaké, a Habsburgoké, Hunyadi Mátyásé is. A legismertebb dolog a várral kapcsolatban az alábbi: 1532-ben a Bécs ellen vonuló török sereget Jurisics Miklós (eredeti horvát nevén: Nikola Jurišić) a vár védőivel 25 napon keresztül feltartotta, ez alatt Bécs jelentős osztrák seregekkel lett megerősítve. 25 nap után a vár védői megengedték a törököknek, hogy a vár 8 bástyájára felhúzzák a török lobogókat és ezzel a látszatgyőzelemmel a szultán serege el is vonult a vár alól Bécs irányába. A bécsi erősítések miatt a szultán ekkor le is mondott Bécs ostromáról. Jurisics Milkóst bárói rangra emelték, de mivel fiú utód nélkül halt meg, a vár visszaszállt a királyi kamarillára.

 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 Jurisics Miklós szobra
 a Jurisics vár
a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
 a Jurisics vár
a Jurisics vár

Vissza a főoldalra (katalógus)

Folytatás a második lapon (L-Z)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése